mottó

Hírek

 

Német nyelvi tábor Ausztriában

2017.06.16.

Idei (május 14.-20.) német nyelvi táborunk helyszíne Karintiában, a Wörthi-tó közelében fekvő Turnersee volt.
Iskolánk 8.-11. évfolyamából 31 tanuló csatlakozott a programhoz, amely az előző évekhez hasonlóan délelőtt nyelvtanításból, délután kirándulásokból állt.
Szállodánk gyönyörű környezetben, a tó partján helyezkedett el, kilátással a Karavankák festői hegyvonulatára. Másik előnye az volt, hogy a szállodát körülvevő igen nagy területen remek sportolási lehetőségek adódtak: fürdés a tóban vagy focizás, ami biztosította azt, hogy esténként se unatkozzunk.
 
Az anyanyelvi tanárok által tartott nyelvtanítás két csoportban folyt: kezdő ill. haladó szinten.
Az órákon a tanulók többek között megismerkedhettek a helyi érdekességekkel, beszédkészségüket és szókincsüket pedig változatos feladatokkal fejleszthették. A tanórák lezárásaként nagyszerű bemutatót láthattunk, amely kisebb csoportokban előadott jelenetekből állt. Jó érzés volt látni, hogy diákjaink ügyesen, kreatívan és jó előadókészséggel tudták használni a német nyelvet. A gyerekek véleménye is azt tükrözte vissza, hogy élvezetes és hasznos nyelvórákban volt részük.
 
A környék számos érdekes kirándulási lehetőséget kínált. A közvetlen környéket – Georgibergl és Klopeinersee – gyalog és kisvonattal fedeztük fel. Másnap megmásztuk a Khevenhüller család birtokában lévő Hochosterwitz várát, amelyhez 14 nagy kőkapu vezet fel, hogy aztán középkori miliő mellett élvezhessük a csodálatos panorámát. Ellátogattunk a kristálytiszta vizű Wörthi-tóhoz is, amelynek névadó, festői szépségű települését, Maria Wörth-öt tekintettük meg.
Különösen nagy élményt jelentett mindenki számára a közelben fekvő Vogelpark Turnersee (Madárpark), ahol több mint ezer különleges madár és még jónéhány érdekes állat látható. A többség számára a legnagyobb élményt a Wildensteiner Wasserfall, Európa egyik legnagyobb és legszebb vízesése jelentette.
Utolsó, egésznapos kirándulásunk Klagenfurtba vezetett, ahol a diákok önállóan fedezhették fel a várost. Lelkesen nézelődtek és fényképeztek a közeli Minimundus-ban is, ahol a világ leghíresebb épületeit ismerehették meg kicsiben.
Helyi érdekességként alkalmunk volt ízelítőt kapni a karintiai népzenéből és néptáncból is, egy Lieder-Abend keretében, ahol a vidám dalokon és táncokon kívül a dél-ausztriai népviseletet is megcsodálhattuk.
Utolsó esténkre kvízjátékot készítettünk a diákoknak, amelyben megmutathatták, hogy a héten szerzett tapasztalataik és élményeik alapján mennyi új ismerettel gazdagodtak. Örömmel tapasztaltuk a kiscsoportok lelkes és sikeres közreműködését.
Végezetül kiemelnénk a résztvevő diákok érdeklődését, fegyelmezettségét, együttműködését, amelyet a helyiek is pozítívan értékeltek. A tábor alatt születtek barátságok is, s a különböző osztályokból érkezett gyerekek igazi kis közösséggé váltak a pár nap alatt.
A diákok visszajelzései és beszámolói is azt tanúsítják, hogy igazán tartalmas, élményekben gazdag utazásban volt részünk.
 
Moharos-Alszászy Judit és Hoyos Áron

 

Szent László verseny

2017.05.30.

Az idei kreatív műveltségi vetélkedőnek csapatunk némi bizonytalansággal, de hatalmas elszántsággal és lelkesedéssel állt neki. Az első feladatok nehézsége sem törte meg a reményt, hogy még valamit elérhetünk. Amikor megtudtuk, hogy továbbjutottunk nagyon örültünk, nekiálltunk készülni a második fordulóra- A szóbeli versenyre érkezve már némi előnnyel indultunk, mert sajnos az egyik csapat nem jött el. Amikor elkezdődött a verseny az első feladatokban a többi csapat jobban szerepelt nálunk ezért kicsit csüggedve mentünk ebédelni. Az étkezés után a verseny második felében viszont a kreativitásunkat is megmutathattuk. Előadásokat kellett tartani a többi versenyzőnek és a zsűrinek, melyben nekünk egy természetgyógyászt kellett játszanunk, és ebben a feladatban igen jól szerepeltünk.
A délutáni eredményhirdetésen nagy meglepetésünkre kiderült, hogy harmadik helyezést értünk el, ráadásul Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa adja majd át nekünk az oklevelet.
Tegnap ez a nagy nap is megérkezett az életünkbe, és a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ünnepélyes keretek között átvehettük a díjat és kezet foghattunk a nuncius úrral. Ez a megtiszteltetés életem egyik nagy élménye lett.
 
Keszthelyi Gábor
 
Számomra az első forduló még nem volt annyira nehéz. Mindennek utána lehetett nézni az interneten és így még érdekesek is voltak a feladatok.
A második forduló már sokkal nehezebb volt. A képfelismeréses feladatot elrontottuk, a személyeket se nagyon tudtuk. De aztán jött az utolsó feladat. Egy nagyon jó témát kaptunk. Szent László füvéről kellet egy előadást csinálni. Azt iszonyú jóra meg tudtuk írni és Gábor pedig hibátlanul elő is adta. És ezzel az utolsó feladattal hoztuk fel magunkat a 3. helyre.
Nekem nagyon tetszett ez a verseny, célunk, hogy jövőre is benne legyünk az első 3-ban.
 
Varga Bercel
 
Egy életre szóló élmény volt csapatban dolgozni a többiekkel, és együtt győzni le az elénk kerülő akadályokat. Mindenkinek ajánlom a versenyt, mert nem olyan a hangulata mint egy átlagos tanulmányi versenynek. A feladatok szórakoztatóak és sok új helyzetben próbálhatod ki magadat általuk.
 
Kovács Ábel
 

 

Értelemkeresés és nevelés – Logopedagógia

2017.05.24.

Konferencia a Szent Gellért Katolikus Gimnázium és a Logoterápia Alapítvány rendezésében
2017. április 22. Katolikus Pedagógiai Intézet
 
Viktor E. Frankl, a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzat alapítójának életműve nemcsak a gyógyítás, hanem az oktatás-nevelés területén is újat hozott: az értelmes élet, a felelősségvállalás újbóli középpontba állítása lehet kilábalás abból a krízisből, ami a nyugat-európai kultúrában tapasztalható. Nemcsak az egyének idegenednek el egymástól, hanem a generációk közötti termékeny párbeszéd, a kultúra átadása is sérül a túldigitalizált világban.
A konferencia előadói arra hívták fel a figyelmet, hogy vissza kell térni a puszta tanítástól, oktatástól a neveléshez, ami az emberi egzisztencia kibontakoztatását jelenti, és ez sokkal több, mint a tudásszerzés peremfeltételeinek megteremtése.
Sárkány Péter főiskolai tanár elméleti bevezetője után a gyakorlati élet területéről érkező szakemberek (logopédus, középiskolai tanár, börtönpszichológus) mutattak be olyan gyakorlati lehetőségeket, melyek során a nevelt több értelmet láthat nemcsak a tanulás folyamatában, hanem saját életében is, így segítve őt a felelősségvállalásban a felismert értékek megvalósítása során.
A plenáris előadásokat műhelyek követték, majd a konferenciát kerekasztal zárta, melyen a résztvevők megosztották saját tapasztalataikat, eredményeiket a témával kapcsolatban.
Az Értelemkeresés és nevelés konferenciának a Katolikus Pedagógiai Intézet adott otthont.
 
Kautnik András
 

 

 

Magyar Nyelv Hete 2016

2017.01.14.

A 2016-os Magyar Nyelv Hete versenysorozat eredményei
 
Betű-vető 9-10.
I. Koncz Klára 9.a
II. Kovács Lilla 10.a
Illéssy Johanna 10.b
 
Betű-vető 11-12.
I. Döme Viktória 11.b
II. Panágl Zsófia 12.b
III. Lotz Gergely 11.a
 
Mondat-szövő 9-12.
I. Meszleny Cecília 9.b
II. Wehner Johanna 10.b
 
Hang-adó 9-10.
I. Kovács Lilla 10.a
II. Bidló Szabolcs 10.b
 
Hang-adó 11-12.
I. Pulay Domonkos 11.b
II. Tabajdi Boróka 12.a
Szűcs Márton 12.a
III. Juhász Anna 11.a
Váradi Júlia 11.a
 
Szó-szóló 9-10.
I. Jákli Orsolya 10.a
Tóth Márton 9.b
II. Kovács Lilla 10.a
 

Szó-szóló 11-12.
I. Pulay Domonkos 11.b
Bajkó Eszter 12.a
II. Székely Sára 11.b
 
Ének-mondó 9-12.
I. Falusi Flóra 10.b
II. Haupt Minna 10.b
III. Lánszki Emma 10.b
Kálmán Nóra 11.a
 
Kép-író 9-12.
I. Jánoki Hajnalka 11.a
Gyémántfokozat: Hajba Lídia 10.a
Kovács Lilla 10.a
Cselényi Laura 10.b
Kosik Réka 11.a
Nagy Dorottya 11.b
Aranyfokozat: Bíró Anna Kata 9.a
Süttő Fruzsina 10.a
Lőw Julianna 12.a
Sipos Nóra 12.a

Vers-verseny 9-12.
I. Tabajdi Boróka 12.a
II. Bede-Fazekas Eszter 11.b
Szentkuti Rita 11.b
III. Váradi Júlia 11.a
Uri Attila 10.b

 

A második találkozó

2016.12.15.

Egy hétvégi napon beültünk a Mammutban levő Costa Cofee-ba elszürcsölni egy jó meleg kávét. Minden a megszokott menet szerint haladt, beszélgettünk, iszogattunk, amikor egyszercsak megpillantottam a Brit Nagykövetet és feleségét, ahogy készülnek leülni Lilla mögött. Nem tudtam, hogy hirtelen hova kapjak. Szóltam is Lillának, aki ugyanúgy reagált, egyszerűen lefagytunk. Nagyon izgalmas volt tervezgetni, hogy hogyan szólítsuk meg őket, de végül összeszedtük magunkat, és odamentünk.
Nem kezelte rosszul a megszólítást, sőt, mi több, közvetlen volt és barátságos.
Angolul köszöntöttük Iaint, aki egyből magyarul válaszolt, de mi nem estünk ki a szerepből. Folytatván a beszélgetés, keverve az angolt és a magyart, megemlítettük neki, hogy nálunk járt, a Szent Gellért Gimnáziumban. Eszébe jutott, és széles mosollyal mesélte el, mennyire élvezetes volt az első iskolai látogatása Magyarországon. Végül kértünk tőlük egy képet, majd remegő kezekkel elhagytuk a terepet, és nagy örömmel konstatáltuk: jó helyen, jó időben.
Kovács Lilla, Tutsek Benjamin

 

 

Angolos karácsonyváró délután

2016.12.14.

December 6-án rendeztük meg angolos karácsonyváró délutánunkat, melyre felső tagozatosokat és gimnazistákat egyaránt vártunk.
A délutánt angol nyelvű szavalatok nyitották meg. Különféle verseket hallhattunk, a tréfás, vidám rímektől egészen a komoly, elgondolkodtató költeményekig, hiszen a versmondók 5-10. évfolyamokból kerültek ki. A délután második felében játékos vetélkedőben mérhették össze tudásukat és leleményességüket a gyerekek. A nyertesek angol nyelvű kiadványokat, noteszeket, rövidített olvasmányokat vihettek haza. S bár még nem volt délután 5 óra, a feladatok közti szünetekben mindenki megkóstolhatta az igazi fekete teát tejjel és aprósüteménnyel.
Tanárként jó volt látni mind a versmondó diákok felkészültségét, mind az évfolyamok közötti lelkes együttműködést a vetélkedő során. Reméljük, hogy karácsonyváró délutánunk hagyományteremtő lesz az iskolában, s jövőre is együtt szavalnak és játszanak majd kicsik és nagyok.
 
Részletek a diákok véleményéből:
„Tetszettek a játékok, nagyon jó a könyv.” (5. o.)
„Finom volt a süti és a tea. Jó hangulat volt.” (5. o.)
„Tökéletes útja annak, hogy megtanuljuk egy nemzet nyelvét és kultúráját.” (8. o.)
„Nekem nagyon tetszett, mert szép angol verseket hallhattam, és még tejet is lehetett inni.” (Nagy István 6. o.)
„Sok érdekes dolog volt, ráadásul ANGOLUL.” (Juhász Dorka 6. o.)
„Remélem, máskor is lesz ilyen verseny. Nagyon jól kikapcsolódtam.” (Szabó Virág 6. o.)
„Az activity tetszett a legjobban.” (Ámon Zsombor 6. o.)
„Legyen minél több ilyen verseny.” (Radics Máté 6. o.)
„Ez a program összehozta az embereket, volt egy közös pont az életünkben: az angol nyelvtudás.” (Ámon Zsófia 8. o.)
„Remélem, 1-2 év múlva hagyomány lesz iskolánkban az angol délután.” (8. o.)
 
Kovács Petra

 

Cserediák program 2016 Avezzano

2016.11.11.

A mostani diákcsere mindannyiunk számára a legjobb és legnagyszerűbb program volt az eddigi gellértes éveink alatt. Ezúttal Avezzanóba mentünk, Olaszországba, Rómától 100 kilométerre. A kapcsolat egy odavalósi első világháborús hadnagy Filippo Cavasinni kapcsán született, aki, mint megtudtuk, nálunk, Budapesten nyugszik, történetéből regény íródott és film is készül. Mario Cantoresi, aki az Elfelejtett Hadnagy c. könyvében a katona teljes életét leírja, már sokszor megfordult Budapesten. Tavaly egy Celano-i küldöttséggel látogattak el a Kosztolányi Dezső Gimnáziumba. Nekik köszönhetően idén októberben pedig mi mehettünk el arra a környékére. Szerették volna a baráti szálakat erősíteni, ezért meghívást kaptunk az „ITC Galileo Galilei” iskola diákjaitól.
A készülődés sem nekünk, olaszosoknak, sem a kísérő tanárainknak nem volt egyszerű, beszélhetünk akár az ajándékok beszerzéséről vagy a folyadékszállításról a repülőgépen és a többi számos dologról. Az utazásunk célja a nyelvtanulás és a már meglévő olasztudásunk használata volt.
A sok készülődést és nehézséget túlélve mindannyian megérkeztünk a befogadó családjainkhoz. Szállásaink különböző helyeken voltak, természetesen, ahol a család lakott. Sokan, sőt a legtöbben Avezzanóban voltak elszállásolva, de néhány diáknak a várostól távolabbra eső falvakban kellett megszállnia. Ez a táv teljesen változó volt, de a legmesszebb 45 kilométerre Pescorocchiano volt, mely egy kis falu a hegyek között, kitűnő panorámával. Egyikünknek tehát itt volt a szállása. Úgy gondoljuk, hogy nem panaszkodhatunk, hiszen semmiben nem szenvedtünk hiányt, mert minden családnál hatalmas szeretettel fogadtak minket, mintha saját gyerekeik jönnének haza külföldről. A vendégszeretetük hatalmas volt, hiszen az étkezések közben sokszor elhangozott a „mangia, mangia” és „bevi, bevi” azaz „egyél, egyél” és „igyál, igyál”, mely sokszor már az agyunkra ment, mivel szó szerint tömték belénk a finomabbnál finomabb ételeiket. Sokan azt hittük, hogy pontosan ugyanolyan kultúra fogad majd minket, mint itthon. De nagy meglepetésünkre ez nem így történt. Az olaszoknak sokkal lazább az életfelfogásuk, viszont annál pörgősebb az életritmusuk. Néha kicsit úgy állnak hozzá az élethez, hogy „lesz, ami lesz”. Ennek természetesen vannak hátrányai és előnyei is, például az, hogy folyton boldogok. Ezt még akár mi, magyarok is átvehetnénk, mivel sok magyar ember depressziós és zárkózott, nincs meg bennünk sokszor a kellő nyitottság sem, sem a világ, sem az embertársaink felé. Ami szerintünk furcsa volt a kultúrában, az, hogy éjfél előtt nem alszanak, és naponta 4-5 kávét is képesek meginni, időponttól függetlenül. Persze igyekeztünk felvenni életritmusukat arra a nyolc napra, melyet velük töltöttünk. Nagyon-nagyon kedvesek, ezt többször és többen tapasztaltuk. Voltak olyan magyar diáktársaim, akiknek kabátot és különféle drága ruhadarabokat akartak venni. Egyikünk esetében pedig a srác édesanyja 50 Eurót, akart adni különböző ajándékok vásárlása céljából. Mi, magyarok természetesen nem fogadtuk és nem is fogadhattuk el, hiszen az egyheti ellátás mellett nem is lett volna elegáns. Persze néha már elegünk volt a tukmálásból és a napi 5-6 „panini”-ből tízóraira, de lényeg az, hogy nagy nehezen elfogyott az is. Bulizásban is jócskán volt részünk, mivel társaink gondoskodtak arról, hogy a legjobban érezhessük magunkat. Volt olyan is, amikor muszáj volt nemet mondani, mert másnap sűrű program vette kezdetét, és nem lehettünk fáradtak.
Az iskolarendszerük nagyon sokban különbözik a mienktől, hiszen kevesebb órájuk van egy nap, viszont szombaton is van tanítás, természetesen előnyei és hátrányai is vannak ezen rendszernek, de mi beszéltük, hogy kipróbálnánk egy hetet ott az iskolájukban.
Mindent összevetve mindannyiunk nevében elmondhatjuk, hogy kitűnő és felejthetetlen élményben lehetett részünk ebben a 8 napban. Köszönet a szervezésért elsősorban a tanárnőnek (Emese néninek) és a tanár úrnak (Bandi bácsinak) és az olasz cserediák társainknak és tanáraiknak is.
 
Mille Grazie!
 
Bajcsay Zsófi és Bódis Csongor